A falugondnokságról
A falugondnokság a 600 fő alatti kistelepülések, tanyagondnokság a 70-400 fő közötti külterületi lakosok segítségére működtethető (választható) szociális alapszolgáltatás.
A falugondnokság ötlete 10 évig kísérletként működött, amikor a gépjárműhöz nyújtott támogatás mellett a fenntartó saját forrásaiból működtette a szolgálatokat. Így indult megyénkben 100 falugondnoki szolgálat. A 188/1999.(XII.16) Kormányrendelet életbelépésekor vált normatívával támogatott ellátássá a falugondnoki szolgálat. Tevékenységét az 1/2000. ágazati rendelet, mint keretjogszabály szabályozza. Ez alapján a helyi önkormányzat rendeletben szabályozza a falugondnoki szolgálat adott településen megvalósuló tényleges tevékenységi körét.
A falugondnokság a kistelepülési hátrányok mérséklésére létrejött ellátási forma. Elsősorban a hozzáférés segítésére, hisz ezekben az aprófalvakban nincsenek intézmények, minden távol van az ott élők számára. A falugondnok a település teljes lakosságának nyújt szolgáltatást, kinek mire van szüksége, abban segít.
Alapfeladata az étkeztetésben való közreműködés, az oktatási és egészségügyi intézményekbe való szállítás, a gyógyszerkiváltás, hivatalos ügyek intézése, segítése. Emellett a helyi közösségi élet, a helyi események szervezésében is részt vesz, (pld. falunap, idősek napja, gyereknap, ünnepek.)
Egy falu – egy falugondnok. Ebben írható le egyik legfontosabb előnye az igénybevevők oldaláról, és ebben rejlik a munka legfőbb nehézsége is a falugondnok számára. A falubelieknek fontos, hogy általában helybéli, hogy ismerik, közbizalmat élvez, „házhoz jön”, ha mégsem, a falun belül elérhető. Tevékenysége nem kötődik „papíros” kérelemhez.
És ugyanezért nehéz a falugondnoknak, mert egyedül végzi tevékenységét, sokféle típusú tevékenységet kell összeegyeztetni, egyedi kéréseket is teljesít, és falus-társként sokkal nehezebb nemet mondania. A többéves munka során bizony ez nem kis terhet, feszültséget, kifáradást, kiégést jelent.
Törvényi szabályozása révén a szociális ágazathoz tartozik, de tevékenységei a helyi szükségletek alapján más ágazatokat is segítenek. 1996-tól nevesített a szociális törvényben, de az ágazatban ma is kevéssé integrálódott. Épp ennek az integrációnak az ágazathoz való kapcsolódási pontok keresésére, kialakítására volt jó terep a Miskolci Családsegítő Központ „Képzéssel a szociális hálóért” programja (HEFOP 2.2.1.)
A szociális szakma részeként a falugondnokok is továbbképzésre kötelezettek. Nagyon jó lehetőségnek éreztük, hogy az ágazatban dolgozókkal közösen vehettek részt megyénkből falugondnokok továbbképzéseken. Meglepően új formának számított a kiégés elleni tréning, hisz a falugondnokok többsége nem szokott a tréning formához, mégis élményt jelentett és kedvet ébresztett a további hasonló alkalmakon való részvételre.
Örömmel csatlakoznánk hasonló kezdeményezésekhez a későbbiekben is, lehetőséget keresve/teremtve a falugondnokok számára hogy személyesen találkozzanak, és együttműködéseket alakíthassanak ki a kistelepüléseken dolgozó szociális szakemberekkel.