A falugondnoki szolgálat alapértékei
A szolgálat értékei alapvetően erkölcsiek – ez azt is jelenti, hogy érvényesülésüket nem lehet kikényszeríteni sem országos, sem helyi rendeletekkel. Vagyis, hogy személy- és közösségfüggő. Függenek a szolgálat működtetőjétől (polgármester, testület), a falugondnoktól, s nem utolsósorban magától a falutól, melynek javára és üdvére kell szolgáljon.
Ezek közül legfontosabb, hogy a falugondnokot végül is a falu választja magának, és nem is szükséges az, hogy a falu egységes legyen. Élhet egy faluban sokféle ember, lehetnek – s többnyire vannak is – ennek folytán a faluban jól látható vagy kevésbé látható csoportjai a lakosoknak. Mind-mind más-más értékekkel és érdekekkel (felekezeti, nemzetiségi, vagyoni, kulturális vagy szimpátiakülönbségekkel). Ami nem lenne baj, ha mindenki képes felismerni a falu, és a közösség érdekét, s aszerint viselkedik. Márpedig az, hogy a falugondnoki szolgálat jól működjön, mindenkinek érdeke. Annak is, aki egyelőre nem szorul rá. Egyszer ő is rászorulhat. De addig is, neki is mennyivel jobb lehet a közérzete, ha egy jól működő falugondnoki szolgálatot tudhat falujában!
Vegyük számba a falugondnoki szolgálat alapértékeit. A falugondnoki szolgálat a demokrácia iskolája (lehet). Minden új intézmény bevezetésénél mindennél fontosabb a jó kezdet. Az új állás megpályáztatásának nyilvánossága, a falu véleményének meghallgatása a személy kiválasztásában, együttműködés a szolgálat konkrét tevékenységeinek meghatározásában az abban érdekeltekkel. Mindenkinek éreznie kell, hogy a falubusz a falué, és működése a falu egészének javát szolgálja.
Külön kiemelendő értékként fogalmazható meg a szolgálat szakmai tartalmának helyi kidolgozása. Annak tudomásul vétele, hogy nincs központi minta a szakmai program és a falugondnok munkaköri leírásának elkészítéséhez. Érték az, hogy a helyi sajátosságok a legteljesebb módon és a változó viszonyokat rugalmasan követve képesek megjelenni a szolgálat működésében (sokoldalúság az egyszerűségben).
Érték a segítségnyújtás személyessége, kiszámíthatósága és megbízhatósága. Ugyanaz a személy hozza nekem a gyógyszert, akit megkérhetek adott esetben, igazítsa meg azt az öt cserepet a tetőn, vihar után, aki elvisz az orvosi szakrendelésre, és ugyanaz, aki könyvet hoz a városi könyvtárból. Elidegenedő világunkban a személyes segítségnyújtás felértékelődik.
Érték a helyi tudás (hely- és emberismeret) megbecsülése, az iskolázottság helyett az emberség és rátermettség, az elfogadottság előtérbe helyezése a falugondnok személyének kiválasztásában.
Érték az, hogy a falugondnok munkája során nem lehet személyválogató, nem lehet részrehajló. Ha egy időben kétfelé kellene mennie, nem megy a harmadik irányba (például a polgármesterhez), hogy ő döntsön, hanem saját felelősségére az előbbre való, a fontosabb, a méltányosabb kérést teljesíti. Tevékenységével nem az irigységet, haragot táplálja – amennyire rajta áll –, tevékenysége a falu ügyét szolgálja.
Kirándulások, színházlátogatások, s hasonló programok szervezésével kitágítja a faluhoz kötött, onnan nem könnyen kimozdulok mozgásterét, világát. Főként ilyenkor, ilyen alkalmakkor (de hétköznapibb esetekben is) mondható, hogy a falubuszban mindig történik valami. A közös élmény közelebb hozza az embereket. Ilyenkor van alkalma igazán a falugondnoknak megismernie azokat is, akik nem mindennapos, nem mindenhetes kliensei.
Végül a több esztendőn át jól működő szolgálat esetében előbb-utóbb új értékként jelenhet meg, hogy akarva-akaratlan, tudatosan vagy nem, de a falugondnoki szolgálat az élet apró gondjainak hűséges, türelmes, megértő oldozgatásán túl a faluban az emberek közötti szolidaritás, egymásra figyelés, egymásért felelősséget vállaló magatartás generálója is. A jó és leleményes falugondnok nem csupán példa és minta, de erősítője lehet a szomszédsági, rokonsági segítségnyújtásnak is, munkájába képes kapcsolni önkéntes segítőket, kezdeményezhet, kérhet olyan dolgokat, amelyeket nem ő, hanem mások fognak megtenni.
Újra működhet a faluközösség! Ez a legtöbb, amit a jó falugondnoki szolgálattól remélhetünk, és ezért nagy a felelőssége minden szereplőnek, mindazoknak, akiken múlik a jó működés.
Kemény Bertalan
a falugondnokság ötletadója
